HTML

Címkék

20 ev (1) 42 (1) adapter (1) agents (1) ai (1) ale (1) alien (1) all you can read on one page (1) alpok (1) amerikai kertvaros (1) amerikai szepseg (1) angol suttyok (1) ants (1) api (2) apple (1) applet (2) app engine (1) argos (1) artatlan (1) atom (1) babakocsi (1) balhe (1) barbican (1) barcelona (1) bebaszas (1) bede marton (1) bfi (1) blog (4) bolivia (1) bombagyar (1) buda (1) budapest (4) buzulas (1) bylne (1) cafe ponyvaregeny (1) caledonia (1) chandigarh (1) cote bistro (1) croque madame (1) csatlakozo (1) deconstruction (1) diploma (1) dizajn (1) droid (1) droidzona (1) eduardo rozsa flores (1) elefantok (1) elozetes (1) epiteszet (1) er (1) esztorszag (1) etterem (3) evolucio (1) eyecandy (1) faith (1) faradt (1) feed (1) ferber katalin (1) fesztival (1) fidesz (1) fideszes (1) film (1) film4 (1) firminy (1) fotoshop (1) friends (1) fruccola (1) g20 (1) gazdasagi valsag (1) george michael (1) godor (1) google (1) google maps (1) google reader kliens (1) gyerek (1) gyerekvallalas (1) gyurcsany (1) haza es haladas (1) hifi (1) hugyfolt (1) hugyozas (1) huvelyi orgazmus (1) ident (1) index (1) intezmenyrendszer (1) iphone (1) it tanacsado (1) jacques tati (1) japan (1) jarokelo (1) java (5) jobaratok (1) john lewis (1) jtwitter (1) kaja (1) kapitalizmus (1) kartezianus (1) kate winslet (1) kelet europa (1) kenyerpirito (1) keregeto (1) kereszteny fundamentalista (1) keszei sandor (1) kiallitas (1) kikepzes (1) kina (1) kinzo kerdesek (1) kispad.hu (1) kocsma (1) kogart (1) kokain (1) komment (1) komparativ elony (1) konszenzualis valosag (1) kopaszi gat (1) kormanyvalsag (1) lakotelep (1) legenda (1) leonardo di caprio (1) le corbusier (1) lizard (1) lobster (1) logo (1) lol (1) london (3) lukacs cukraszda (1) lyon (1) machine a habiter (1) mackonadrag (1) magyarok nyilai (1) magyarorszag (2) magyar narancs (1) malacka (1) mancs (1) mandala (1) meno (1) methan (1) micimacko (1) mind the gap (1) minimax (1) mitosz (1) mixtape (1) modern (1) mozi (2) mszp (1) m etterem (1) nagy imre (1) nagy mell (1) nagy segg (1) nbh (1) notebook (1) nyelvvizsga (1) openid (1) opensocial (1) oradij (1) orban viktor (1) oroszok (1) osszeeskuves elmelet (1) outline (1) park (1) pblue (9) pech (1) pentago (1) piac (1) plan voisin (1) platformfuggetlen (1) play time (1) polgari demokracia (1) politika (1) primavera (1) program (1) project (9) proli (1) protekcionizmus (1) rakoskeresztur (1) reggeli (4) rendori brutalitas (1) rendorseg (1) repulo (1) reszeg (1) revolutionary road (1) richmond (2) ross es rachel (1) rss (2) rss feed (1) ryanair (1) saint pierre de firminy (1) sajnal (1) sam mendes (1) sertesinfluenza (1) simulation (1) sor (1) sorozat (1) spot (1) station id (1) stout (1) street view (1) szabad piac (1) szarvicc (1) szelsojobb (1) szemantikus web (1) szep (1) szilikon (1) szimpla (1) szoc (1) szoke (1) tallin (1) tartalom (1) tavol kelet (1) termeszetes szepseg (1) tilos radio (1) tolto (1) tomcat (1) totalitarius (1) tumblr (1) tuntetes (1) turista (1) tuz (1) tv (1) twitter4j (1) twitter api (1) ujratemetes (1) uj iroda (1) utolso resz (1) vagina (1) valsag (1) vendegmunkas (1) villa savoye (1) vizforralo (1) wagamama (1) weybridge (1) xml (1) Címkefelhő

a kapitalizmus es a polgari demokracia es a ferber katalin a tilos radioban

2009.04.03. 14:09 pblue

volt ez a harom musor a tilos radioban (ez meg ez meg ez), a haza es haladasban vendegeskedett a ferber katalin harom egymast koveto penteken. ket adagban hallgattam meg, mindketszer repulon ultem liverpoolbol budapestre, es mindketszer valami elkepesztoen kurvaszep cloudpornban volt reszem. de nem errol akarok most irni, hanem hogy a musorok.

nyilvan olcso lenne most azon feszulni, hogy mennyire olyan stilusa van a ferber katalinnak, hogy az ember ketpercenkent akarja kikapcsolni az mp3 lejatszot a gecibe. hogy elkepesztoen mesterkelt es modoros, es ilyen messianisztikus stilusban mondja meg a frankot ex cathedra, es mindig az az erzesed hogy a kovetkezo mondattal magat az apokalipszist fogja bejelenteni ("most fogok mondani valamit, amiert nagyon sokan fognak utalni" - es ezt bedobta otpercenkent, ebben topzodott vagy nemtom). de nem ez a lenyeg persze, meghat kulonbenis az en szemelyes problemam, hogy ilyesmi zavarni tud (nemtudom elkepzelni hogy birnek mondjuk a diakja lenni, pedig vannak akiknek muszaj). azmondjuk nemcsak az en problemam, hogy a harom musorvezeto kerdeseinek perceptalasa teren hat hogyismondjam kihivasokkal kuzdott. (amikor meg nem tudta ignoralni a kerdest, akkor ha az neki nem tetszo volt, akkor konkretan ELSZOMORODOTT. jeeez...)

megcsak nemis ott akarok belekotni, hogy tulajdonkeppen nemcsinalt sokkal tobbet minthogy eleg kiszamithato modon mondta fel a nyugati baloldal unasig ismert amugy viszonylag kusza es onellentmondasos kozhelyeit es toposzait. jopelda erre a del-amerikaban eladtak meg az esovizet is a kapitalistak, ami bekerult a michael moore stilusu corporation cimu filmbe is. azis egy unnepelt darab a 68as generacio meg a gyerekeik hulyebbik resze kozt, dehat azok tapsoltak anno a szovjetunionak is.

az jobban zavart, hogy a ferber katalin altal felhozott peldak tulnyomoreszt mind szazmillios belso piaccal rendelkezo orszagok. kina masfel milliard. azokban az orszagokban, ahol ekkora belso piac van, johogy gondolkodhatnak masban is mint a neoliberalis doktrina globalizacios logikaja. vicces racsodalkozni arra, hogy je kina meg japan megengedhet maganak nemi protekcionizmust. jopersze, ottvan taiwan (bar azis gecinagy magyarorszaghoz kepest), meg szingapur - dehat konyorgom, egyaltalan hogylehet ezeket az orszagokat hozzank hasonlitani. a tavolkeleti regio ezen orszagai nem estek aldozatul egy monumentalis, tortenelmi lepteku elbaszott tarsadalommernoki kiserletnek (jo mondjuk kina igen eheh), aminek pont a lenyege volt a kapitalizmus, a polgari demokracia, es altalaban minden nyugati ertek tagadasa. nemmindegy, hogy az ember milyen hatterrel akar nekifutni a nagy protekcionizmusnak. fura lenne, ha egy magyar gazdasag, tizmillios belso piaccal, es negyven ev kommunizmussal a hata mogott egyszercsak ugy dontene, hogy "megvedi" magat a kulfoldi toketol es termekektol.

szoval arra akarok itt kilyukadni, hogy tulajdonkeppen milyen szempontbol pelda vagy tanulsag szamunkra a tavolkeleti regio barmely orszaga, milyen szempontbol relevansak az o gazdasagi es tarsadalmi strategiaik? van-e egyaltalan ilyen szempont? szerintem nincs.

jopelda erre amugy a talan a masodik adasban felhozott japan mobiltelefonpiac, ami azzal szemben kerult elo, hogy az edes balazs betelefonalokent (azegy vicces betelefonalas volt amugy, mert ferber eloszor jo arrogansan lekezelte, csak amikor szoltak neki, hogy az ember kozgazdasz, meg tudja mit beszel, akkor kezdett el ra figyelni, pedig amugy ez levagos volt anelkul is, hogy felhivjak ra a figyelmet, na mindegy) felvetette, hogy ha a 90es evekben nem liberalizaljak a tavkozlesi piacot magyarorszagon, akkor meg mindig ugy telefonalnank meg neteznenk, mint ahogy vonatozunk vagy postazunk. erre jott, hogy dehat japanban is allami kezben van az ntt. hatde baszod! japanban az allami vallalatok az elmult negyven evben nem a tervgazdalkodas keretein belul mukodtek, hanem valamifele piaci logika szabta kereteken belul, legalabbis igy tippelem. eshat az se elhanyagolhato szempont, hogy japan es magyarorszag tokeereje kozott vannak nagysagrendi kulonbsegek.

nemtudtam azzal se mitkezdeni, amikor elokerultek a tavolkeleti orszagok a tersegben megfigyelheto gazdasagi imperializmusara tett celzasok. hogyakkor most ezigy mi. most akkor merfossuk le a bokankat, hogy ezek a sajat piacukat bevedik mindenfele sunyi protekcionista modon, de kozben a tersegben olyan gecimodon terjeszkednek meg szereznek ilyenolyan befolyast, ahogy a csovon kifer. de ugyremlik ez a musorvezetoknek is feltunt, talan bele is kerdeztek, csak szerintem ferber katalin akkor elszomorodott.

deami kibaszta a biztositekot, az az, hogy ferber katalin szerint egyreszt a delamerikai esoviz privatizalasa vagy akar a magyar gazdasag jelenlegi allapota illetve annak kitettsege a globalis valsagnak, mind a neoliberalis modell csodjenek manifesztuma. plusz emelle a harmadik adasban tett allitasa, miszerint a kinai es a tobbi tavolkeleti modell a legjobb pelda arra, hogy a polgari demokracia es a kapitalizmus ket kulon dolog, elvalaszthatok egymastol, sot semmi kozuk egymashoz.

csokolom, hat a nagy faszt! ahogy azt edes balazs is probalta pedzegetni - ennel persze lenyegesen szofisztikaltabb formaban -, hogy itt lehethogy szabalyozasi problemakrol van szo. szoval oda akarok kilyukadni, hogy az hogy valaki bazmeg eladta az emberek esovizet egy cegnek, az nem a neolib gazdasagi modell csodje, hanem az ottani kormany politikajae, illetve vegso soron az ottani valasztoke. merthogy rohadtul nem az adott vallalat feladata, felelossege es foleg kompetenciaja, hogy mit adnak el a kozosbol. a kerdes nem az, hogy ha valakinek kinalgatjak, akkor merveszi meg az esovizre a koncessziot, hanemhogy az ott elo valasztok mernem kerik szamon a valasztott kepviseloiken, hogy azok mit dobnak piacra. ennek tobb oka lehet amugy: vagy nincsenek is valasztok, mert nincsenek valasztasok, mert nincs demokracia, vagy azert mert bar elvileg demokratikus a berendezkedes, de a rendszer a velejeig korrupt. egyik se vezetheto le a neolib modellbol, sot mindketto igy elegge szembemegy vele.

volt is egy ilyen kutatas (most itt az lenne az elegans, ha linkelnem azt a narancs cikket amiben olvastam rola, de bazmeg nemtalalom, kurvaregen volt), amibol kiderult, hogy amikor az imf vagy a vilagbank tevekenysege nyoman ugymond kizsakmanyolodik egy fejlodo orszag tarsadalma, akkor ott nem a szabadpiac igazabol a metely, hanem az adott tarsadalom demokratikus tarsadalmi intezmenyrendszerenek a fejletlensege, sot legtobbszor totalis hianya. nevezhetjuk ezt akar a kapitalizmus infrastrukturajanak is. sot, maga az imf meg a vilagbank szokta kerni es szamonkerni, hogy ne csak a piacot nyissak meg, ne csak azt liberalizaljak, hanem a tarsadalmat is, es teremtsenek demokratikus es atlathato tarsadalmi viszonyokat. mert csak ilyen viszonyok kozt tud ugy mukodni a kapitalizmus, hogy az a kozjot szolgalja/novelje vagy mi. vegulis eleg logikus bazmeg, hogy ahol nincs demokracia, vagy ahol minden intezmeny korrupt mint az allat, ahol semmi olyan intezmeny nem mukodik jol vagy nem letezik, ami megvedene egymastol a polgarokat vagy a piaci szereploket, vagy egyiket a masiktol stb., sot ahol semmifele allampolgari felelosseg es ontudat nem figyelheto meg nyomokban sem a lakossagban, ott ha nekiallunk szabadpiacozni, akkor az eleg durvan fog elsulni. ott a kapitalizmusbol tenyleg csak annyi marad, hogy az erosebb kutya baszik.

az a vicc, hogy amugy maga a ferber katalin is tokugyanezt allitja valahol, a musor adott pontjan, miszerint o nem akar allast foglalni, hogy jo volt-e a magyar rendszervaltas gazdasagi atmenetenek neoliberalis lendulete, vagy inkabb megfontoltabban es joval szabalyozottabban kellett volna az atmenetet megvalositani (bar azt figyelmen kivul hagyja, hogy szerintem nem volt valasztas), hanem csak azt mondja, hogy fel kellett volna merni elore a tarsadalmi hatasokat, es szamolni veluk. zsir, egyetertek, de akkor mermondja, hogy a tarsadalmi viszonyok, a tarsadalmi berendezkedes es a kapitalizmus elvalaszthatok?

szerintem a kapitalizmus es a polgari demokracia gecire kez a kezben jarnak, nem leteznek egymas nelkul, merthogy egy torol fakadnak. ugyanaz a liberalis eszmeny a gyokere mindkettonek, megpedig az individuum szabad valasztasanak az eszmenye, amire az egesz nyugati modell epul, legalabbis a felvilagosodas ota. a tulajdonlas szabadsagjogat nem lehet elvalasztani a tobbi egyeni szabadsagjogtol. avagy szabadsag nelkul nincs magantulajdon (es magantulajdon nelkul nincs szabadsag amugy). ertve itt a szabadsagot abban az ertelemben, amilyen ertelemben a polgari demokracia felelos polgara szabad. tehat egy olyan tarsadalomban, amelyben a polgarnak nincs modja beleszolni a kozos ugyekbe, kepviselni az erdeket, olyan tarsadalmakban nem fog, nem tud igazi szabad piac megvalosulni, igy az ezekben az orszagokban tapasztalhato visszassagok nehezen irhatok a neolib modell szamlajara.

nemtudom, hogy a vendeg arrogans stilusa vagy valami bolygoegyuttalas, de az amugy inkabb ilyen piacparti musorvezetok (legalabbis en eddig igy vettem le), akik a tilosban nekem a kedvenceim koze tartoznak, leginkabb csak vegigbologattak a harom adast, es csak neha mondtak hogy nahat. jo, az elejen meg probaltak bele-belekerdezni a meredekebb dolgoknal, deaztan vegul az egesz oda futott ki, hogy a masodik adas vegere sikerult bazmeg a tgm legujabb amokfutasat a magyar partpolitika freakshowjaban erdekes kezdemenyezesnek aposztrofalni. aztakurva.

komment

Címkék: piac japan kapitalizmus kina ferber katalin szabad piac tavol kelet protekcionizmus gazdasagi valsag tilos radio haza es haladas polgari demokracia intezmenyrendszer

süti beállítások módosítása