HTML

Címkék

20 ev (1) 42 (1) adapter (1) agents (1) ai (1) ale (1) alien (1) all you can read on one page (1) alpok (1) amerikai kertvaros (1) amerikai szepseg (1) angol suttyok (1) ants (1) api (2) apple (1) applet (2) app engine (1) argos (1) artatlan (1) atom (1) babakocsi (1) balhe (1) barbican (1) barcelona (1) bebaszas (1) bede marton (1) bfi (1) blog (4) bolivia (1) bombagyar (1) buda (1) budapest (4) buzulas (1) bylne (1) cafe ponyvaregeny (1) caledonia (1) chandigarh (1) cote bistro (1) croque madame (1) csatlakozo (1) deconstruction (1) diploma (1) dizajn (1) droid (1) droidzona (1) eduardo rozsa flores (1) elefantok (1) elozetes (1) epiteszet (1) er (1) esztorszag (1) etterem (3) evolucio (1) eyecandy (1) faith (1) faradt (1) feed (1) ferber katalin (1) fesztival (1) fidesz (1) fideszes (1) film (1) film4 (1) firminy (1) fotoshop (1) friends (1) fruccola (1) g20 (1) gazdasagi valsag (1) george michael (1) godor (1) google (1) google maps (1) google reader kliens (1) gyerek (1) gyerekvallalas (1) gyurcsany (1) haza es haladas (1) hifi (1) hugyfolt (1) hugyozas (1) huvelyi orgazmus (1) ident (1) index (1) intezmenyrendszer (1) iphone (1) it tanacsado (1) jacques tati (1) japan (1) jarokelo (1) java (5) jobaratok (1) john lewis (1) jtwitter (1) kaja (1) kapitalizmus (1) kartezianus (1) kate winslet (1) kelet europa (1) kenyerpirito (1) keregeto (1) kereszteny fundamentalista (1) keszei sandor (1) kiallitas (1) kikepzes (1) kina (1) kinzo kerdesek (1) kispad.hu (1) kocsma (1) kogart (1) kokain (1) komment (1) komparativ elony (1) konszenzualis valosag (1) kopaszi gat (1) kormanyvalsag (1) lakotelep (1) legenda (1) leonardo di caprio (1) le corbusier (1) lizard (1) lobster (1) logo (1) lol (1) london (3) lukacs cukraszda (1) lyon (1) machine a habiter (1) mackonadrag (1) magyarok nyilai (1) magyarorszag (2) magyar narancs (1) malacka (1) mancs (1) mandala (1) meno (1) methan (1) micimacko (1) mind the gap (1) minimax (1) mitosz (1) mixtape (1) modern (1) mozi (2) mszp (1) m etterem (1) nagy imre (1) nagy mell (1) nagy segg (1) nbh (1) notebook (1) nyelvvizsga (1) openid (1) opensocial (1) oradij (1) orban viktor (1) oroszok (1) osszeeskuves elmelet (1) outline (1) park (1) pblue (9) pech (1) pentago (1) piac (1) plan voisin (1) platformfuggetlen (1) play time (1) polgari demokracia (1) politika (1) primavera (1) program (1) project (9) proli (1) protekcionizmus (1) rakoskeresztur (1) reggeli (4) rendori brutalitas (1) rendorseg (1) repulo (1) reszeg (1) revolutionary road (1) richmond (2) ross es rachel (1) rss (2) rss feed (1) ryanair (1) saint pierre de firminy (1) sajnal (1) sam mendes (1) sertesinfluenza (1) simulation (1) sor (1) sorozat (1) spot (1) station id (1) stout (1) street view (1) szabad piac (1) szarvicc (1) szelsojobb (1) szemantikus web (1) szep (1) szilikon (1) szimpla (1) szoc (1) szoke (1) tallin (1) tartalom (1) tavol kelet (1) termeszetes szepseg (1) tilos radio (1) tolto (1) tomcat (1) totalitarius (1) tumblr (1) tuntetes (1) turista (1) tuz (1) tv (1) twitter4j (1) twitter api (1) ujratemetes (1) uj iroda (1) utolso resz (1) vagina (1) valsag (1) vendegmunkas (1) villa savoye (1) vizforralo (1) wagamama (1) weybridge (1) xml (1) Címkefelhő

le corbusier

2009.04.21. 11:30 pblue

van egy le corbusier kiallitas a barbican centre-ben, ezt neztuk meg szombaton a mozi elott. nagyon erdekes volt, tobb okbol is.

plan voisin

egyreszt, hogy le corbusier, foleg a huszas evekben, ilyen megrogzott modernista volt, es ezek az aramlatok szerintem inspiralobbak voltak keleten mint nyugaton. az ilyen mernoki szemlelet, legyen szo barmirol, epiteszetrol, kolteszetrol vagy tarsadalomrol, mindig sokkal inkabb sajatja a totalitarius rendszereknek, hiszen azok tervezik ujra a tarsadalmat rajzasztalon. azok torlik el a multat forradalmi lendulettel, azok kerekednek felul a termeszeten, es hajtjak azt uralmuk ala. rajuk jellemzo sokkal inkabb a kartezianizmus es voluntarizmus olyan kombinacioja, ami le corbusier epiteszetere is konnyeden akaszthato cimke volt a huszas evekben. nem is meglepo, hogy le corbusiernek nem voltak fenntartasai, es dolgozott a szovjet rendszernek is, meg a masodik vilaghaboru alatt a kollaborans kormannyal is kereste a kapcsolatot.

szoval azon gondolkoztam az elso teremben, amikor neztem a plan voisin nevu eleg ambiciozus terv makettjet, hogy mekkora nagy szerencseje parizsnak es az egesz vilagnak, hogy nem lett belole semmi. hogy nem romboltak le parizs legkozepen, szemben a notre dammemal a marais negyedet, amelyik az egyik legregebbi a varosban, es van neki egy nagyon sajatos hangulata, es nem epitettek a helyere az ujpalotai lakotelepet.

plan voisin

a masik, ehhez kapcsolodo gondolatom meg az volt, hogy vajon mennyire nezik mas szemmel ezek a londoniak itt korulottem ezt a kiallitast mint en meg a szilvi, akik kelet-europabol jottunk, ahol sokkal inkabb a gyakorlatba ultettek mindazt, amit ezek a langlelku emberek a huszas evekben megalmodtak es felvazoltak. mennyire jelent mast a machine a habiter gondolata annak aki hampsteadben nott fel es annak aki gazdagreten vagy kaposztasmegyer ketton. persze meg kell jegyeznem, hogy az iranyzat esztetikaja engem lenyugoz, es nagyon kozel all az izlesemhez, tovabba perverzen vonzodom a radikalis racionalizmushoz. ettol fuggetlenul megis azt gondolom, hogy egesz biztosan nem csak artatlan racsodalkozassal vegyes erdeklodessel, hanem pluszban joadag szkepszissel es cinizmussal allunk mi, posztszocialista polgarok ahhoz a gondolathoz, hogy ahogy az auto vagy a repulo egy gep amivel utazunk, ugy a haz egy gep, amiben lakunk. es mindennek az urbanisztikai konzekvenciaihoz is, ahhoz ahogyan ez a gondolat athatja a varostervezest, a lakokornyezetrol valo gondolkodast, vagy akar a belsoepiteszeti kovetkezmenyeihez, ahhoz ahogyan ez ranyomta a belyeget a teljes targyi kornyezetunkre. biztos vagyok benne, hogy le corbusier rajongott volna ujpalotaert, es ez azert eleg kiabrandito.

chair, le corbusier

aztan amiatt is nagyon erdekes volt a kiallitas, hogy sokszor egyaltalan nem erdekes. marmint olyan ertelemben, hogy nincsenek meghokkento, mellbevago dolgok kiallitva. minden amit latunk a vilag leghetkoznapibb latvanya. a dizajn, a formak, minden olyan, ami szokvanyos, mindennapi, fel se tunik, beleolvad abba a kornyezetbe, amiben felnottunk, es amihez annyira hozzaszoktunk, hogy eszre se vesszuk. ez foleg a belso epiteszettel foglalkozo termekben villant be, ahol nezegettem a kiallitott butorokat, es hat neha nehez volt megallapitani hogy ez most kiallitasi darab, vagy a barbican centrehez tartozik. vagy hogy hogykerul ide egy szek az ibolya presszobol, vagy a kareszek csepeli lakasanak a napplijabol azaz elemes szekrenysor. pedig akkoriban, a huszas evekben, ez forradalmi es elkepesztoen ujszeru volt. es itt most nem arra a bargyu gondolatra akarok kilyukadni, hogy ezek a modern butorok olyan durvak lehettek az akkori kiallitasokon a sok art deco cucc kozott, mint ahogy a kraftwerk odabaszhatott a punk korszakban, hanem, hogy le corbusier es eszmetarsai mennyire fundamentalisan meghataroztak az egesz huszadik szazadot, azt a targyi kornyezetet, amiben mi es a szuleink eltek/elunk, es amiben a gyerekeink es az unokaink elni fognak. hogy ha kicsit nagyot akarok mondani, akkor azt kell mondjam, hogy le corbusier teremtette a modern vilagot ugy ahogy azt ma ismerjuk. marmint a mindennapok vizualis valosagara gondolok. nekem ebbe belegondolni nagyon nagy fless volt.

villa la rochemielott folytatnam, hogy miert volt meg erdekes a kiallitas, meg  kell jegyeznem, hogy fingom nincs az epiteszetrol, altalaban a muveszettortenetrol sem. szoval teljesen laikuskent morfondiroztam le corbusier villainak a makettjei felett, hogy latok egy patternt, vegulis a szoszoros ertelemben. az vilagos, hogy ha a falaknak tobbe tobbe nincs tamaszto szerepuk, nem azok tartjak a hazat, akkor sokkal szabadabban jatszhatunk a formakkal, es sokkal szellossebb meg kecsesebb konstrukciokat hozhatunk letre. az is vilagos, hogy a hatalmas mindenfele teglalap alaku ablakok belulrol nezve kvazi bekeretezik a a kinti kornyezetet, mint egy kepet. de engem legjobban a korlatok kotottek le, az hogy latszolag kenyszeresen huzott mindenhova korlatot. az elso benyomasom, ahogy neztem a villa savoye-t, az volt, hogy hajo.

villa savoye

tok feher, meg a tetejen van a jellemzo lekerekitett formaju kemeny, es foleg hogy mindenhol korlatok huzodnak, mint ahogy egy nagyobb tengerjaro hajot is formailag szerintem a leginkabb a kemenye, a hajoalakja, es harmadreszt a korben huzodo korlat hataroz meg.

olyan mintha ezeket az amugyis extrem modon geometrikus formakat, ezeket a szigoru teglalapokat es negyzeteket megjobban kihangsulyozna, ha vekony vonallal bekeretezzuk oket. magat a kartezianus geometrikus jelleget emeli ki, huzza ki (outline) az a sok vekony vonal. lehet, hogy tok baromsagokat beszelek, es csak egy nevetseges hozzanemerto spekulalgat, vagy teljesen trivialis az egesz, de szerintem tenyleg van egy ilyen hatas:

aztan az igazan izgalmas dolgok szerintem a harmincas evekben jelentek meg, amikor le corbusiert elkezdik foglalkoztatni a primitiv kulturak, es bevisz ilyen organikus motivumokat az alkotasaiba, amivel elis ronthatna az egeszet, de szerintem pont, hogy szerencsejere nagyon erdekesen bontja meg a szigoru geometriat. pedig nekem ha valami nem tetszik az epiteszetben az a dekonstruktivizmus meg az organikus epiteszet, meg a tobbi ilyen posztmodern dolog. azt nem tudom, hogy a szakemberek le corbusier kesobbi munkait meg fordulatat - ha egyaltalan errol beszelhetunk, es nem csak organikus fejlodesrol - posztmodernnek mondjak-e, de ugy tippelem, hogy nem, mert szerintem rohadtul nincs hozza koze.

chandigarh, le corbusierszoval egyreszt vannak a plan voisinhez hasonlo nagyszabasu tervei, vagy csak szimplan gondolatai, otletei. peldaul vicces, hogy egesz addig new york nagyon izgatta, amig el nem jutott vegul oda, majd csalodva tapasztalta, hogy a felhokarcolok tul magasak es tul kozel vannak egymashoz. vagy rio de janeiro, ahova hatalmas viadukt epuletet vizionalt, a helyi lakasgondokat megoldando. reszletekig kidolgozott tervig jutott az algiri tengerparti rehabilitacio, ami mereteiben legalabb annyira grandiozus, mint a parizsi agyrem, viszont elkepesztoen jol nezett ki. nem lett belole sajnos szinte semmi.

viszont engem ezekbol a nagy projektekbol a legjobban az indiai chandigarh-i fogott meg, ahogy ezek az indiai nepi motivumok hihetetlen meredek modon keverednek a legbrutalisabb szocreallal. igazabol itt mar nagyon nehez beszelni errol az egeszrol, legszivesebben csak annyit irnek, hogy menjetek el es nezzetek meg a kiallitast, ugyhogy inkabb iderakok par kepet meg.

chandigarh, le corbusier

chandigarh, le corbusier

es persze 65os halalaig tervezett meg rengeteg epuletet, amik nem valami nagyobb urbanisztikai projekt reszei voltak. ezek kozul a franciaorszagi saint-pierre de firminy nevu templom a legkemenyebb szerintem - nem tudtam vele betelni. eleve csak 6 evvel a halala utan kezdtek epiteni, aztan 75ben leallt az epitkezes tobb mint negyed szazadra (mondjuk a negyes metro igy is veri), es vegul 2003ban fejeztek be:

saint-pierre de firminy, le corbusier

saint-pierre de firminy, le corbusier

(a posthoz az osszes kepet loptam osszevissza az internetrol, pofatlanul belejuk is nyultam, kivagtam beloluk, allitottam a szineken, es a forrasmegjeloleshez meg lusta voltam. bocs!)

Címkék: london modern kiallitas szoc lakotelep barbican chandigarh outline le corbusier dizajn epiteszet totalitarius kartezianus plan voisin machine a habiter villa savoye saint pierre de firminy firminy